Megint ugrálnom kell a különböző idődimenziók közt. 2018-ban éppen Borjomiban hagytam magunkat, és ezzel le is zártuk a kaukázusi etapunkat, 2017-ben viszont még mindig Kazbegiben időznénk, és hát onnan is el kellene egyszer már jönni... Emellett úgy gondolom, a sok természeti csoda helyett…

...valaki a sálját, valaki a fényképezőgépét, más a csomagját, és a legnagyobb idióta a gyerekét. Remélem, a gyámügy ezt nem olvassa... Eljött a nap, amikor el kellett jönnünk a Kaukázusból, amit én őszintén nagyon bántam. Ugyan nem vagyok egy nagy hegymászó, de a hegyek látványa mindig…

Érdekesnek tartom, hogy amint kitesszük a lábunkat az országból, máris sokkal érdekesebbnek és prezentálhatóbbnak tartjuk a magyar népi kultúrát. Ez mindenkire jellemző, még az is énekelni fogja a mulatóst, és járja a csárdást, aki otthon messziről kerüli az ilyen…

Az utazásom mottója: amikor azt hiszed hogy ennél szebbet már nem láthatsz, akkor menj tovább, mert ott még egy picit szebb lesz. Nehéz lesz szavakkal leírni. A képek sem adják vissza, pedig csináltam nagyon sokat. Ott kell lenned, hogy elhidd. Van az a legenda, hogy a grúzok Isten legszebb…

... avagy a nap, amikor megtanultuk, hogy az út mindig tovább tart, és mindig nehezebb, mint ahogy egy grúz mondja. A legutóbb ott hagytam abba, hogy Kazbegi-ben ájultam el a Kazbek hegy (nem) látványától. Ez még az első grúz utunkon történt, de 2018-ban is meglátogattuk a…

"Fenn, túl a Kaukázus hegyormánRöpült az égi száműzött,És lenn a Kazbek gyémántformánÖrök hófényben tükrözött" (Lermontov) Fene ezekbe a grúzokba, hogy a templomaikat mindig magasra építik. Jó, ennek azért van mindenféle praktikus oka is: nagyjából azért is tudott…

Na jó, mi akkor épp nem Tbilisziből, hanem Signagiból indultunk, de a Signagi-Tbiliszi úton semmi említésre méltóra nem emlékszem. A grúz hadiút egyébként Tbiliszi felett kezdődik hivatalosan, és az oroszországi Vlagyikavkazig tart. Mi nem mentünk át Oroszországba, hanem az egyik…

A grúz sivatagi aszalódás után újra buszra szálltunk, és a grúz Olaszország felé vettük az irányt. Olaszország elég messze van Grúziától, és nem kevésbé van messze Signagi sem - nem földrajzilag, hanem időben. Amúgy (spoiler alert!) szerintem egyáltalán nem hasonlít az általam ismert olasz városokra…

Ez a bejegyzés minden értelemben időutazás lesz: egy olyan helyről fogok írni, amit a 6. században építettek, emellett az utazás 2017-ben történt még. Nem szívesen hagytam el Tbiliszit, főleg azért, mert eléggé másnapos voltam, de a beígért grúz sivatag, és a kereszténység…

Tbilisziben feltöltöttük a törénelmi, kulturális és esztétikai bugyrait az agyunknak, majd megtömtük a bevásárlószatyrainkat, itt az ideje, hogy visszaszerezzük a városnézés során elvesztett kalóriákat. Nem fogok hazudni: nem vagyok egy nagy gourmand, főzni nem nagyon szeretek, és nekem az étkezés…