Amit Tbilisziről tudni kell
A valószínűleg a 4. évezredtől lakott, ma kb. 1-1,2 millió fős, a Kura (Mrtkva) folyó partján fekvő Tbiliszi azt hiszem, kihagyhatatlan célpont Grúziában. Sajnos Magyarországról nem a tbiliszi reptérre megy a WizzAir, hanem Kutaiszibe (Grúzia második legnagyobb városába), de ha Grúziába jössz, akkor mindenképpen oldd meg, hogy legalább 2 napot a fővárosban tudj tölteni. Összességében szerintem 2 nap elég arra, hogy teljes képet kapj a városról, de ha extrákkal akarod fűszerezni a utadat, maradj 3 napig.
A város alapítója Vakhtang Gorgasali király volt (ennek állít emléket egy baromi nagy, és szerintem nem túl ízléses lovas szobor a folyóparton), aki a legenda szerint király az itt lévő sűrű erdőségben sólyommal vadászott fácánra. A király sólyma el is kapta a fácánt, de a csatában mindkét madár beleesett egy forró vizű tavacskába, és meghaltak. A király annyira fellelkesült a felfedezéstől, hogy úgy döntött, várost alapít ezen a területen. A Tbiliszi szó az ó-grúz Tpili szóból ered, ami meleget jelent – Tbiliszi jelentése: meleg hely – mivel sok kénes, forró vizű természetesen vízlelőhely van a városban, amit a mai napig használnak.
Az Ibériai királyság központjává ezt követően vált a város, amikor Vakhtang fia Mchetából ide helyezte át a központját. Innentől gyors fejlődés vette kezdetét, köszönhetően többek között annak, hogy a város fontos kereskedelmi útvonalak mentén fekszik. Talán ennek is köszönhető, hogy a megalapítását követően állandó hódításokkal kellett szembenéznie a városnak (és mellesleg az országnak is), pl. elfoglalták a perzsák, majd 700 körül arab hódítók, és megalapították a Tbiliszi Emírséget, ami egy másfajta, de mindenképpen kulturális fellendülést eredményezett.
A grúz aranykor 1122-ben kezdődött, és adott a városnak egy új lendületet, amikor Dávid, az építő felszabadította Tbiliszit, és Kutaisziből ide helyezte át a székhelyét. A század végére 100 000 fős lakosságával fontos kulturális, egyházi és kereskedelmi központtá nőtte ki magát. A kb. 100 évig tartó fellendülést újabb mongol, perzsa, majd később török hódítók zavarták meg, de a város eközben is megőrizte kereszténységét, illetve a fejlődés sem állt meg. Ennek az időszaknak az eredményei a fürdők, és az óvárost körülvevő fal is.
II. Herkules, vagy más néven Erekle király, aki orosz segítséggel szabadította fel Tbiliszit 1795-ben, a várost európaibb fejlődési úton indította el. Bekapcsolódott az orosz birodalmi vérkeringésbe, és a rövid ideig független Grúzia, később a Grúz Szocialista Köztársaság fővárosa természetesen Tbiliszi maradt, a szovjet érában a városkép elég sokat változott az iparosítás, és a 1,5 milliósra duzzadó lakosság lakhatási problémáinak megoldása miatt. Az ezeréves templomok egy részét más célokra kezdtek használni, gombamód nőttek ki a földből a szocialista-stílusú épületek, de pl. megépült a metró is.
A város azonban mindig megmaradt a grúz értelmiség és ellenzék központjának, aminek eredményeképp Grúzia az elsők közt tudott kiszakadni a Szovjetúnióból, és lett -sajnos- a 90-es évek maffiaállamának központja. 2003-ba, a Rózsák Forradalma néven emlegetett tüntetések oda vezettek, hogy a korrupt vezetést a jóval európaibb felfogású Sakashvili váltotta le, aki Tbiliszit modern európai nagyvárossá kívánta tenni. Az ő nevéhez köthető a Tbiliszi mai arculatát meghatározó jópár modern épület is. Mellékszál, de végül Sakashvili is bukott ember lett Grúziában, bár nem a tbiliszi városrendezés miatt.
A város egyébként ilyen, mint a történelme is: élő, izgalmas, girbe-gurba, random, meglepő, változatos, gyönyörű. Egyfelől nagyon élhetőnek tűnik (magyar / budapesti szemmel), és most nem az elég kaotikus közlekedésre gondolok, hanem az emberek életfelfogására. Magyarországhoz képest nem koszos, nem büdös, nem szemetes, az árak abszolút barátiak, és akkor is nagyon sok érdekességet kínál, ha nem tervezel be előre semmit, csak mész a lábad után, és hagyod, hogy történjenek a dolgok. Az emberek nagyon nyitottak, érdeklődőek, és ha beszélgetésbe elegyedsz velük, akkor biztos, hogy sok "insider" élménnyel gazdagodhatsz.
Ha viszont tervezett városnézést szeretnél, akkor a következő bejegyzésben kaphatsz néhány tippet.